Ezúttal nem váltok műfajt, sem földrészt, sőt még országot sem. 1971-ből való ugyanis az egyik legjobb kanadai lemez. (Ugyancsak a legjobbak közt tartják számon Neil Young a blogban korábban bemutatott 1972-es lemezét.) Joni Mitchellt elég későn fedeztem fel, e lemezének egyszerű hangzását eleinte nem igazán tudtam értékelni, idővel aztán megkedveltem. A dalok egyszerre rendkívül személyesek (érintik például az énekesnő akkori és közelmúltbeli kapcsolatait több neves zenésszel), ugyanakkor olyan történeteket mesélnek el, olyan érzéseket, helyzeteket villantanak fel, amelyek ismerősek lehetnek mindannyiunk számára. A húszas évei végén járó Mitchell azt keresi, hogyan kell(ene) szeretni. A szomorú, felemelő, ugyanakkor gyönyörű dalokban beszámol utazásairól, énekel a házasság intézményéről, a karácsonyra kivágott fenyőfákról, honvágyáról, még saját örökbeadott lányáról is (akiről a nagyvilág még évtizedekig nem tudott). Elsősorban azonban az őt gyötrő kétségekről szerzünk tudomást, meghökkentő nyíltsággal szól saját szorongásáról, még önzőségéről is. A lemezt az előadó megrázó kitárulkozása, az érzelmek őszintesége, a dalokat átjáró mély fájdalom miatt vízválasztóként tartják számon a rockzene történetében. Bizonyos értelemben a hippi korszak, a távolba vesző ártatlan ifjúság, az amerikai "ellenkultúra" (counter culture) mozgalmába vetett hit végét is jelzi. Az eleinte folk énekesnőként számon tartott Mitchell később egyre inkább nyitott a pop és a rock irányába, sőt a legkiválóbb jazz-zenészekkel játszott együtt, miközben festőként is ismertté vált. Mára a 20. század második felének (egyik) lekiválóbb női énekes-dalszerzőjeként tartják számon, a Blue pedig rendszeresen felbukkan a legjobb lemezek rangsorának elején.
Az alábbi 1970-es angliai koncertjén több dalt is játszik a fenti lemezről. Hallhatjuk ugyanakkor a Big Yellow Taxi környezetvédő "himnuszát" ("they paved paradise and put up a parking lot"), vagy a Woodstock-i fesztiválról írt dalát (ahol egyébként nem vehetett részt).
A lemez számos dalát feldolgozták. Ezúttal csupán egy felvételt ajánlok figyelmetekbe a néhány nap múlva Budapesten koncertező jazzénekes és zongorista előadásában.
