Minden hétre legalább egy lemez 1971-ből

Minden hétre legalább egy lemez 1971-ből

Skid Row: 34 Hours

2026. március 03. - László Andor

A Cream és a Jimi Hendrix Experience sikere nyomán számos együttes próbálkozott a power trió felálással. Közéjük tartozik az ír Skid Row is (nem tévesztendő össze az 1980-as évek végétől nagy sikereket arató amerikai heavy metal együttessel). Hiába játszott itt Gary Moore személyében egy tehetséges fiatal gitáros, nem tudták megközelíteni például a Rory Gallagherrel felálló szintén ír Taste színvonalát. Lemezüket a címnek megfelelően 34 óra alatt vették fel és inkább jam sessionnek hangzik. Az egymástól alig megkülönböztethető, blues és hard-rock elemeket ötvöző dalok közt valamiért egy country felvétel is helyet kapott.

Korabeli élő felvételek:

Man: Man

A walesi együttes két 1970-ben megjelent lemeze közül ezúttal az elsőre kerül sor. Meglehetősen vegyes a felhozatal. Időnként viszonylag egyszerű blues, country, sőt az 1950-es éveket idéző rock and roll szól, míg máskor hosszú és elvont pszichedelikus részeket hallhatunk. Ennyi évtized után bizony időnként fárasztóvá válnak az akkor annyira divatos kísérletezések, és különösen meglepő az itt felvonultatott stílusok egyvelege.

A lemez két dalának előadását korabeli videófelvételek is megörökítették:

Aretha Franklin: Live At Filmore West

A "soul királynője", Aretha Franklin 18 évesen kötötte első szerződését egy neves lemezkiadóval és attól fogva sűrűn jelentek meg albumai (akadt olyan év, amikor három is). 1971-ben viszont kivételesen "csupán" egy koncertlemezét adták ki. amelyet a legendás San Francisco-i Filmore West-ben vettek fel nem sokkal annak bezárása előtt. Az őt kísérő zenészek közt ott találjuk például Billy Prestont orgonán vagy King Curtist szaxofonon. A dalok közt számos korabeli sláger mellett saját szerzeményeit is hallhatjuk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kocenrtről videófelvétel is készült. Ezen néhány, a lemezen ki nem adott dalt is hallhatunk, és láthatjuk Ray Charlest, amint Aretha oldalán énekel.

A minden idők egyik legnagyobb énekesnőjeként számon tartott Franklinról természetesesm rengeteg felvétellel rendelkezünk ebből az időszakból is. Íme egy olaszországi koncertje, amit a Rolling Stones örökzöldjével indítanak:

 

 

Faust: Faust

A z alábbi albumra nehéz szavakat találni, így egy internetes progresszív rock enciklopéddiából kölcsönzök: "a torzított hard rock, a kompromisszummentes pszichedélia, a radikális paródia, a dadaista humor és az elektronikus avantgárd kiáltványa egy nagyon koherens progresszív mezben". Ez lenne a német Krautrock irányzat egyik legismertebb együttesének bemutatkozó lemeze.

Korabeli felvétel:

Herbie Mann: Push Push

Az amerikai jazzfuvolás ezen a lemezén néhány saját szerzeménye mellett alapvetően korabeli slágereket dolgozott fel. Az igen változatos zenei anyag mellett még Duane Allmann gitárjátéka teszi különlegessé az albumot, amelyen például az egy hete a blogban szereplő Marvin Gaye lemezének közismert címadó dala is szerepel. A jazz mellett funky, soul, rhytm and blues és rock elemeket is felvonultató album igazi csemege azoknak, akik értékelni tudják e korszak merész muzsikusait.

Marvin Gaye: What's Going On

Több mint 230 lemez után érkeztünk el az 1971-es év egyik közismert albumához, amelyet minden idők legkiválóbbjai közt is előkelő helyen tartanak számon. Számomra ugyanakkor az eléggé idegen soul műfajban született, mindig is túl lágynak, túl "szépnek" találtam. Az viszont tagadhatatlan, hogy nem csupán zenéjével, de társadalmi kérdések egész sorában véleményt nyilvánító merész szövegeivel is kiemelkedő alkotás.

Néhány korabeli élő felvétel:

süti beállítások módosítása